A terápiás rajzolás és festés a színek és formák lelki megélését teszi lehetővé, es ezeken keresztül befolyásolja a szervezet élettani működését.
Az eszközök itt ecset, festék, kréta, ceruzák és papír.
Ezekkel a beteg ember eszközt kap a kezébe ahhoz, hogy a passzív elszenvedésből kiszabadítsa magát, és egy új, saját aktivitást és felismerést fedezhessen fel.

A plasztikus alkotás az anyaggal történő foglalkozás során addig tudattalan, belső érzések, gondolatok és képességek tudatosulhatnak, és ölthetnek külső formát, alakot.
Anyagként szolgálhat a kő, a zsírkő, a fa, az agyag, a méhviasz, a plasztillin és a homok. A választás a testi adottságoktól függ, továbbá a terápiára fordítható időtartamtól.

A zene a hangon, dallamon, harmónián, hangzáson és a ritmuson keresztül belső megélések kapuit nyitja meg. Az érzelmeket szólítja meg, nem az intellektust.
Ütős-, fúvós-, pengetős-, és húros hangszereket alkalmaznak, valamint az emberi hangot. A választás a páciens egyéni helyzete alapján történik, és a betegség súlyosságától valamint stádiumától függ.
A terapeutával együtt hallgatnak, improvizálnak vagy akár csak érzékelnek dallamokat, hangzatokat és ritmusokat.

A terápia célja a ritmikus-zenei képességek aktivizálása, és ezáltal az életerők támogatása.

Minden embernek megvan a saját hangja, beszédének rá jellemző dallama és kiejtése.
A hang segítségével érzéseinknek és gondolatainknak nyomatékot adunk. A nyelv megformázott kilégzés hiszen csak a kilégzés során beszélünk. Ezt terápiásan jól lehet használni.